„Ha nem a Kereszt őrködik az ország felett, akkor elveszünk.”
Slachta Margit (1884–1974) volt az első magyar női parlamenti képviselő. Első parlamenti felszólalását így kezdte: „Be fogjuk bizonyítani, hogy mindig és mindenkor nőiesek leszünk”. Jelenléte megváltoztatta a magyar parlamentet – mondta Rétvári Bence államtitkár úr a Slachta Margit szerzetes nővér, az első női országgyűlési képviselő életét bemutató kiállítás megnyitóján a budapesti Terror Háza Múzeumban.
Különleges nő volt, aki Trianon és a kommunista időszak alatt is jelen volt a politikában. Végig kitartott saját elvei mellett. Életének vezérfonala a krisztusi szeretet parancsának való engedelmeskedés volt. Végig a hitbe gyökerezettség jellemezte munkásságát – emelte ki a politikus, hozzátéve: El is tiltották a felszólalástól, mert kiállt a magyar katolikus iskolák mellett.
„Azért kell megóvni a katolikus iskolákat, mert a katolikus oktatás nélkül, a szociális segítségnyújtás nélkül kiürül a felebaráti szeretet. Ha ez a politikában jelentkezik, akkor vörös diktatúrába csaphat át”. Történelmünk során a valódi újítók mindig a kereszténydemokrata oldalról érkeztek. Az első magyar női képviselő egy katolikus ember, egy apáca volt és „Magyarország első női köztársasági elnöke is kereszténydemokrata értékrendű, nemzeti gondolkodású politikus lesz idén tavasszal Novák Katalin személyében” – tette hozzá Rétvári Bence.
Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója arról beszélt: modern az, aki halad a korral, aki a legújabb vívmányokat ismeri és használja. Schlachta Margit modernsége a kinyilatkoztatás örök igazságaira és értékeire épült. Egy új női szerepet mutatott meg. Ám ez a szerep mindenképp eltér a radikális feminizmustól. Meglátása szerint a nő az élet hordozója lelki és fizikai értelemben is. A közélet porondjára képzett munkásokat akart állítani, akik kiállnak az egyház, a család és a nő jogaiért.
Az első magyar női parlamenti képviselő a haladást az ember természetében rejlő ösztönnek nevezte. Nem volt rabja a régi formának, de hű volt a régi értékekhez. Rendületlen hite volt a mindenható Istenben. Emberként feladatunknak jelölte ki Krisztus megváltói művének folytatását. A prófétai szó erejével tudott szólni a legviharosabb történelmi időkben is – emlékeztetett az elöljáró.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében arról beszélt: Schlachta Margit a 10 parancsolatot tekintette iránymutatónak életében. Életteljesítménye időtálló. Egész életében bátor volt és nagyon tudott szeretni. Hatalmas elhivatottság és a krisztusi szeretet parancsából fakadó tettek jellemezték. Nagy súlyt helyezett a lelki függetlenségére. Az elesettek gyámolítója volt. A gyermek, a nő és a család védelmére szakosodott a Szociális Testvérek Társaságának alapítója. Életpéldájával megelőzte korunkat.
Hitte és vallotta, hogy az emberiséget Krisztus már megváltotta, ezért az ő feladata az, hogy segítsen a „tőle karnyújtásnyira levő nehéz sorsúakon” – mondta Schmidt Mária.
