Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának abortuszról szóló döntése: Egy inspiráló ítélet, amely megérdemli a figyelmet

júl 17, 2022 | Blog, Jegyzet

2022 júniusában az Európai Parlament megszavazta az állásfoglalást, amely elítéli az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az „abortuszhoz való jog megkérdőjelezésére” vonatkozó döntését, amelynek előzetes tervezete már korábban kiszivárgott. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése Európa-szerte is nagy indulatokat váltott ki. Felerősödtek azok a hangok, amelyek kitiltanák az életpárti civil szervezeteket az európai intézmények demokratikus életéből, és elfogadásra került egy újabb, a Legfelsőbb Bíróság döntését elítélő határozat is. Sajnos ezek a lépések annak Európai Parlament bizonyos csoportjaiban tapasztalható széleskörű hisztériának részei, amelyet hamis vádaskodás és riasztóan megosztó retorika jellemez. Ez a csoport csekély figyelmet fordít az Európai Unió szerződéseire, az alapvető jogokra és szabadságokra, valamint a nők jólétére is.

Az amerikai legfelsőbb bíróság a demokrácia kezébe adja az abortuszt

A Legfelsőbb Bíróság 1973-as Roe kontra Wade ítéletének hatályon kívül helyezése nem az abortusz betiltását jelenti, ahogy azt a döntés ellenzői állítják. A bírák inkább arra törekedtek, hogy visszaadják az egyes államoknak az élet védelmének felelősségét és a nők azon jogát, hogy törvényhozás útján dönthessenek arról, hogy az abortusz mellett foglalnak-e állás vagy sem. Ahelyett, hogy az abortusz elítéléseként tekintenénk a lépésre, meg kell értenünk az üzenet lényegét. Ami pedig nem más, mint annak elismerése, hogy az abortusz nem jog és nem a legjobb megoldás a nem kívánt terhességre. Továbbá annak elősegítése, hogy az amerikai alkotmányos és történelmi hagyományok szellemében az egyes államok polgárai – képviselőik megválasztásával – maguk dönthessenek a törvényeikről, a döntést a lehető legközelebb hozva az egyes polgárhoz. Az EU-ban pontosan így szabályozzák a terhességmegszakítást: a szubszidiaritás elvének megfelelően ez az ügy a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. 

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Mississippi-törvény, amely a Legfelsőbb Bíróság döntéséhez vezetett, a terhesség 15. hete utáni abortuszt tiltja, amely meghalad számos európai országban érvényes, jogszabályilag megszabott határt. 

A teljesebb képet nézve most valóban az emberek szabad választása, még tágabb értelemben pedig a demokrácia a tét. Ezért különösen aggasztónak találjuk a demokratikus szövetségünk belpolitikájába való beavatkozás mértékét, valamint egyes uniós politikusok antidemokratikus túlkapásait, amelyek nemcsak megosztják társadalmunkat, de megkérdőjelezik az alapvető jogokat és szabadságjogokat is.

A demokráciát és a véleménynyilvánítás szabadságát semmibe vevő, megosztó magatartás

Világunk nem demokratikus szereplői továbbra is megkérdőjelezik a szabadság és a demokrácia társadalmunk alapjait képező elveit. Ebben a helyzetben ahelyett, hogy politikai palettán átívelő összefogással, közösen próbálnánk a társadalmat összefogni, hogy szembe tudjunk nézni a demokráciánkat és életmódunkat fenyegető kihívásokkal, egyes politikusok csak tovább szítják a társadalmi megosztottságot, amelyet a nem demokratikus rendszerek gyakran ki is használnak. 

Az Európai Parlamentben alig telik el plenáris ülés úgynevezett „abortuszjogokról” szóló állásfoglalás nélkül, állandóan új ellenségeket keresve és ezzel minduntalan új szélsőségekbe sodorva a vitát. A mostani vita és állásfoglalás rávilágított arra, hogy egyes európai parlamenti képviselők ideológiai elvakultsága milyen mértékben akadályoz abban, hogy reagálni tudjunk a polgárok aggodalmaira. A Renew Europe képviselőcsoport néhány képviselőjének arra irányuló kérése, hogy tiltsák ki az életpárti civil szervezeteket az Európai Parlamentből, megerősítették ezt a nézetünket és azt az aggodalmunkat is, hogy ezek az aljas intézkedések a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyeztetik, ami Európában és minden demokráciában alapvető jog. 

Ne felejtsük, hogy olyan időket élünk, amikor a COVID-19 világjárvány, valamint Oroszország Ukrajna elleni agressziójának folyamatos társadalmi, gazdasági és politikai következményeivel kell szembenéznünk. A polgárok azt várják az EU vezetőitől, hogy a mindennapi életüket érintő kérdésekben – különösen a megélhetési költségek emelkedésének megfékezésében – tegyenek előrelépéseket, ezen az uniós intézmények a saját hatáskörükben folyamatosan dolgoznak is. Az abortusz nem tartozik az EU polgárainak prioritásai közé, már csak azért sem, mert az abortusz és tágabb értelemben az egészségügy kérdése továbbra is az EU tagállamainak kizárólagos hatásköre. Az abortusz érzékeny és összetett téma,  amelyhez a különböző tagállamok eltérő módon viszonyulnak. Málta és Lengyelország különösen védi a magzatot; tizenhárom európai országban az orvosi tanácsadást és tájékoztatást nyújt a nőknek; néhányuk aláírta a Genfi Konszenzus Nyilatkozatot, amely törvénybe iktatja a méhen belüli élethez való jogot; az abortusz egy bizonyos küszöbérték után pedig minden uniós országban illegális.

Emlékezzünk arra, hogy a második világháború borzalmai után a nemzetek világosan meghatározták az alapvető emberi jogokat. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megerősítette „az emberi személyiség méltóságát és értékét”, valamint azt, hogy „minden emberi lény szabadnak születik, és azonos méltósággal és egyenlő jogokkal rendelkezik.”. Az ENSZ által 1989-ben elfogadott, a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezmény kimondja, hogy „különös védelemre és gondozásra van szükségük, ezen megfelelő védelem megilleti őket születésük előtt és után is.”.Mindezeket szem előtt tartva érthetetlen számunkra, hogy egyes kollégáink vagy Emmanuel Macron francia elnök miért érzik magukat felhatalmazva arra, hogy az egyetemes emberi jogokkal és a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezménnyel ellentétesen, önhatalmúlag kimondják az abortuszhoz való úgynevezett „jogot”. Ugyanígy érthetetlen számunkra, hogy bizonyos hangok Európai Parlamentben miért akarják megsérteni a véleménynyilvánítás szabadságát azzal, hogy az életvédő szervezetek kitiltására szólítanak fel. 

Ezek a lépések arra szolgálnak, hogy megosszák, ne pedig egységesítsék Európát. Az Európai Parlamentnek mint az európaiakat képviselő, demokratikusan választott testületnek, valódi viták színteréül kell szolgálnia, emellett tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket, valamint az alapjogokat és szabadságjogokat. 

Az európai polgárok képviselőjeként kötelességünk, hogy a közérdek iránytűjét tartsuk a szemünk előtt és fellépjünk a legalapvetőbb jogok védelme érdekében. Sajnáljuk, hogy néhány kollégánk ezek helyett a feladatom helyett az uniós polgárok érdektelenségét és kiábrándultságát mélyíti. Inkább együtt kellene dolgoznunk az európai polgárokat napról napra érő kihívások és nehézségek megoldásán, amelyet a közös európai fellépés nagyban előmozdíthat. 

Miriam Lexmann MEP (EPP, Slovakia)

Michaela Šojdrová MEP (EPP, Czech Republic)

Bert-Jan Ruissen MEP (ECR, Netherlands)

Tomislav Sokol MEP (EPP, Croatia)

György Hölvényi MEP (EPP, Hungary)

Margarita de la Pisa Carrión MEP (ECR, Spain)

További bejegyzések

Várandós keresztény nőt gyilkoltak meg Nigériában

Várandós keresztény nőt gyilkoltak meg Nigériában

Keresztény otthonokat gyújtottak fel az Iszlám Állam Nyugat-Afrika Tartományának (ISWAP) tagjai december 19-én a nigériai Borno államban, kilenc nappal azután, hogy ugyanott terroristák öltek meg egy várandós keresztény nőt. Az ISWAP terroristái december 19-én az esti...