Sajnálatos, hogy ilyen témával is kell ezekben a napokban foglalkozni. Jó pár tévedés, félreértés, álhírt kering a magyar és a nemzetközi sajtóban, illetve az EP háza táján a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénnyel kapcsolatban. Ezekre a vádakra jogi tényekre alapozva szeretnék reagálni, hogy aztán újra a valódi problémára koncentrálhassunk.
Mindannyian tudatában vagyunk a körülményeknek, mindazon egészségügyi, szociális és gazdasági kockázatnak, amit a koronavírus járvány okozott. Ezért több mint elengedhetetlen, hogy a kormányok a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban cselekedjenek.
Magyarország Alaptörvénye szerint a kormány vészhelyzetet rendelhet el és szüntethet meg, továbbá rendkívüli rendeleteket fogadhat el, amelyek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazást ad a rendeletek hatályának meghosszabbítására. A meghosszabbítás célja a koronavírus járvány okozta vészhelyzet első tizenöt napjában bevezetett rendkívüli intézkedések integritásának megőrzése.
2020. március 30-án a magyar Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta a koronavírus járvány elleni védekezésről szóló törvényt, amely kiterjeszti a vészhelyzet és a már létező rendkívüli intézkedések hatályát. Ez azt jelenti, hogy a már elfogadott rendeletek hatályban maradnak, valamint lehetőség nyílik a kormány számára, hogy új, rendkívüli intézkedéseket vezessen be kifejezetten a COVID-19 humán járvány megelőzése, és az arra való reagálás érdekében.
Ezek az intézkedések összhangban vannak az alkotmányunkkal és az európai uniós szerződésekkel. Itt hangsúlyoznám, hogy az új törvény csakis a jelenlegi vészhelyzet idején alkalmazható, amely a koronavírus járvány megszűnésével véget ér majd. Addig is szeretnék az új törvény tartalmára rámutatva és a törvény egyes szakaszaira hivatkozva választ adni a leggyakoribb vádakra:
- Vád: Vészhelyzet határidő nélkül
Válasz: Az Országgyűlés bármikor visszavonhatja felhatalmazását, akár a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően is. Továbbá a vészhelyzet kifejezetten a koronavírus járványra vonatkozik. Reméljük, hogy a járvány hamarosan véget ér, és ezzel együtt a veszélyhelyzet és ezáltal a rendkívüli intézkedések is (3. § (1) és (2) bekezdések).
- Vád: Az Országgyűlés működését felfüggesztik
Válasz: Az új törvény kötelezi a kormányt, hogy a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeres tájékoztatást adjon az Országgyűlésnek. Ha a parlament nem ülésezik vagy határozatképtelen, akkor az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére köteles tájékoztatást nyújtani (4. §).
- Vád: Rendeleti kormányzás
Válasz: A kormány ezen rendkívüli jogkörét csak a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja, csakis a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan (2. § (2) bekezdés). Az Alaptörvény (alkotmány) egyértelművé teszi, hogy veszélyhelyzetben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, és a kormány nem korlátozhatja az alapvető jogokat (54. cikk). Valamennyi hatóság továbbra is az alkalmazandó alkotmányos és jogi keretek között fog működni.
- Vád: Hamis hírek és szóbeszéd terjesztése: öt évig terjedő szabadságvesztés
Válasz: A törvény a hamis hírek terjesztésénél sokkal konkrétabb és veszélyesebb cselekedetekért vezet be szankciókat. A szabályozás bűncselekménynek tekinti a valótlan tény vagy valós tény elferdítésének híresztelését, amely alkalmas arra, hogy a vírus elleni védekezés eredményességét akadályozza (10. § 337. § (2) bekezdés). Ez a rendelkezés különleges jogrendek alatt érvényes.
- Vád: Karantén elhagyása: nyolc évig terjedő szabadságvesztés
Válasz: Az új törvény szerint aki akadályozza az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. Továbbá a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz (10. § 322/A. § (1) (2) és (3) bekezdések)
Remélem, a válaszok segítik segítik a tisztánlátást és a kiegyensúlyozott gondolkodást.
Vigyázzunk magunkra, egymásra és családjainkra!
