A szabad vallásgyakorlás elsősorban emberi jogi kérdés. Az uniós döntéshozók többsége sajnos mégsem ismeri el ennek az alapvető jognak a fontosságát az egyének és a társadalom életében, jelentette ki Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő az Európai Parlament csütörtöki vitáján, amelyet a vallásszabadságra vonatkozó uniós iránymutatások 10. évfordulója alkalmából rendeztek.
A KDNP alelnöke, az európai parlament képviselője emlékeztetett: a különböző jelentések, a tudományos kutatások valamint a terepen szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy példátlan üldöztetés éri napjainkban a hívő embereket a világban. A világ népességének mintegy 84%-a azonosul valamilyen vallási közösséggel. Eközben 2021 óta a világ 40 országában öltek meg vagy raboltak el embereket hitük miatt. Ki kell mondanunk: a világ legüldözöttebb vallása ma a kereszténység. Az elmúlt év során nemzetközi felmérések szerint 5621 keresztényt öltek meg hitük megvallása miatt, a gyilkosságok 90%-a Nigériában történt.
A néppárti politikus szerint az EU súlyos hitelességi problémával küzd: „a vallásszabadság védelme a drámai helyzet ellenére még mindig nem része teljesen az uniós külkapcsolatoknak”. A fokozódó üldöztetés ellenére az Európai Bizottság például három évig habozott az Unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízott kinevezésével.
Valódi mérföldkövekre van szükség az EU-ban és harmadik országokban aktív vallási közösségekkel folytatott párbeszédben. Bár a jogi keret adott, valójában semmilyen tartalmi eszmecsere nem zajlik az érdemi uniós döntések meghozatala előtt. „A világszerte növekvő vallási intolerancia elleni közös fellépés ugyanakkor nem tűr további halasztást” – hívta fel a figyelmet felszólalásában Hölvényi György.
