„A libanoni gazdasági, oktatási, élelmezési és politikai válságot azonnal kezelni kell. A kérdés az, hogy az egyházak tudnak-e pozitív szerepet vállalni a megoldás kidolgozásában” – jelentette ki Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke. A politikus, aki a 2022-es libanoni választásokat megfigyelő missziót vezette, A vallás szerepe a libanoni társadalmi válságban című szerdai konferencián beszélt. A brüsszeli ülésen Mansour Bteish volt libanoni gazdasági miniszter mellett az Európai Bizottság képviselője és Imad Salamey, a libanoni Amerikai Egyetem oktatója is felszólalt.
„Lassan egy évvel vagyunk túl a libanoni választásokon. Bár élt a remény, hogy a voksolást követően sikerül feloldani a politikai patthelyzetet, ez nem így történt. Libanon történelme egyik legsúlyosabb válságát éli” – jelentette ki Hölvényi György, az uniós választási megfigyelő misszió vezetője. Az állami működést teljes egészében átszövi a korrupció. Az ország GDP-je az elmúlt négy évben ötven százalékkal csökkent. A libanoniak harmada nem jut elegendő élelemhez. A hatmilliós országban egymillió iskolás korú gyermek nem ül iskolapadba – részletezte az európai parlamenti képviselő. Az országon óriási teher az 1,5 millió szíriai menekült ellátása is. Hozzátette: „a képzett fiatalok Libanon aranytartaléka. Ha az ország lemond róluk, azzal a jövőjét adja fel. A libanoni politikai vezetők feladata, hogy a libanoni fiataloknak szülőföldjükön kínáljanak fel élhető jövőképet.”
A válság mértékét jól mutatja a libanoni óraátállítás körül hétvégén kirobbant vita is. A muszlim vezetők a böjt lerövidítése érdekében az óraátállítás halasztása, a keresztények az Európával együtt, a nyári időszámítás megkezdése mellett érveltek. „Az esemény banálisnak tűnhet, de kifejezi a káosz mértékét. Egyúttal jelzi az ország útkeresését: európai orientáció vagy közeledés az iszlám világhoz” – mutatott rá a politikus.
A válság megoldásban az EU-nak nem szabad figyelmen kívül hagynia a vallások szerepét. Az egyházak amellett, hogy nélkülözhetetlen szociális feladatokat látnak el, az ország utolsó, társadalmi bizalmat élvező tekintélyei is. A kérdés az, hogy miként tudnak az egyházak pozitív szerepet vállalni a mostani krízis kezelésében. A KDNP-s politikus szerint „aki alábecsüli a jelentőségüket, az teljesen félreérti az ország működését. Libanonban a parlamenti helyeket egyenlő arányban osztják szét a muszlim és a keresztény képviselők között. A mindenki által ismert véres polgárháború után ez a stabilitás záloga”.
„A gazdasági, biztonsági, oktatási, élelmezési és politikai válságot azonnal kezelni kell. Az országnak mindenki által elfogadott elnökre van szüksége. A libanoni politikai elit felelőssége, hogy megoldást találjon ezekre a kihívásokra. A vallási közösségek a párbeszéd és a megbékélés képviselőiként nagy szerepet vállalhatnak ebben a folyamatban. Az EU pedig szomszédként és barátként áll Libanon mellett!” – zárta felszólalását Hölvényi.
(Nyitókép: Telilhold ragyog az égen a bejrúti Szent György templom tornyán lévő kivilágított kereszttel az előtérben. MTI)
